Még adós vagyok azzal, hogy beszámoljak a kenyai "munkatársaimról".
(Balról jobbra: Victor, Peter Okonyene, én, George, Sam, Ken és Idris)
Az első ami feltűnhet, hogy mindenkinek angol/amerikai neve van. Még utána kell járnom, hogy vannak-e tradicionális kenyai nevek.
Mivel a nap nagy részét együtt töltjük, így máris sok mindent tudtam meg róluk. Alapvetően szimpatikus bagázs.
Reggel úgy indul a nap, hogy miután kiértünk a fúráspontra eligazítás következik. Megbeszéljük, hogy aznap ki mit fog csinálni, sorra vesszük a még hiányzó dolgokat és hogy mikorra várható a befejezésük. Nem olyan hozzáállás, mint nálunk, hogy a főnök kiosztja reggel a feladatot aztán uccu neki, hanem szépen mindenki hozzáteszi a saját részét. Az eligazítás végén közös imádság van.
Napközben mindenki végzi a saját kis dolgát és elég szépen haladnak a dolgok. Délelőtt 11 körül közös bombolino evés.
Az ebédre kb. délután 1 körül kerítünk sort.
Érdekes, hogy beszéd közben nagyon sok angolt vegyítenek a szuahéli nyelvbe. Így néha nagyjából össze tudom rakni, hogy miről is társalognak. Viszont ha látják, hogy figyelek akkor rögtön váltanak tiszta angolra.
Alapvető témaként nyilvánvalóan előkerül Kenya és Etiópia összehasonlítása. Azt mondták, hogy a mostani fúráspont teljesen úgy néz ki, mint Kenyában Olkaria (ahol az ő fő geotermikus erőműveik vannak). Ez biztató számunkra. :)
Gyakran csapongunk a különböző témák között. Így megtudtam azt is, hogy be vannak tiltva a műanyag zacskók, szatyrok, stb. az országban. Vagy például azt, hogy a menyasszonyért tehenekkel kell fizetni a családjának. :)
Okonyene állítása szerint 5 tehenet adott a feleségéért. És nem vásárlásnak hívják (azt az ősi szakmára használják), hanem ezzel fejezik ki hálájukat az asszony családjának hogy mennyire jól tartották eddig. Úgy zajlik a leánykérés, hogy a leendő férj átvonul a családhoz és leül a kert egyik végében. A kert másik végében ül a család. A férjnek kötelező mézet vinnie, ezzel jelzi, hogy komolyak a szándékai. Majd egy hírnökön keresztül megindul az alkudozás a tehenek számával kapcsolatban. A hírnök oda-vissza szaladgál a kert két vége között addig, amíg meg nem állapodnak a "hála" mértékében. :D
Nem tudom hogy csak szívattak, amikor ezt mesélték, vagy tényleg így van-e. De majd ha jön a következő brigád, akkor megkérdezem. :D
Egyébként egyenes emberek, ha valami bajuk van megmondják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése