Aludni nem nagyon sikerült. Mivel a táborban még javában zajlanak kivitelezési munkák ezért napközben jönnek mennek az emberek és dolgoznak. Vagy legalábbis imitálják. Leginkább csak egymással ordítoznak.
Az járművek befelé jövet és kifelé menet is nyomják a dudát, köszönésképpen az őröknek. Meg mindenkinek. Pedig már többször nyomatékosan felhívtuk a figyelmüket, hogy az éjszakás műszak éppen próbálna pihenni.
Ma egy lánctalpas markoló dübörgött el a konténerem mellett és kezdett neki ásni a konténer mögött. Úgy rázkódott az egész konténerem a padlóhoz szegezett ággyal együtt, hogy majdnem legurultam. És el lehet képzelni, hogy milyen remek hangot ad ki, amikor a jó kemény obszidiánból álló alapkőzetek a markoló megpróbálja kiásni. Mint amikor valaki a körmét húzza a táblán.
Szóval ha 3 órát sikerült aludnom, akkor sokat mondok. Előbb utóbb csak leszek majd annyira fáradt, hogy ezek ellenére tudok majd aludni.
A fúrás most épen a csőfej szerelés szakaszban jár. Ez mindig kínosan lassan szokott menni, de most sikerült iszonyatosan elnyújtani.
A kenyai brigád akcióban:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése