Szenvedek az átállással. Általában szükségem van legalább 3 napra, amíg teljesen át tudok állni az éjszakai életre. Most még az elején vagyok és el akarok aludni minden pillanatban.
Az éjszakás műszaknak egyébként felettébb sanyarú sorsa van. Alapból egy kiadós reggelivel kezdünk (ami másoknak ugye vacsora). Én, aki nem vagyok hozzászokva, hogy reggelizzek, most kénytelen vagyok tuszkolni le a torkomon a főtt kaját, hogy életben maradjak a műszak hátralevő részében. Mindezt olyan álmosan, hogy néha még a villa is kiesik a kezemből.
Mivel ez vacsora, nyilván nincs kávé sem.
Aztán éjfélkor, amikor normális helyeken az ebédnek kellene lennie, akkor kapunk kávét meg néha süteményt. Süteményt csak nagyon néha. Szóval az első kávét ébredés után 6 órával tudom meginni.
Majd reggel mielőtt mennék lefeküdni, akkor "reggelizek" egyet. Itt már nyilván van kávé, de lefekvés előtt már minek igyak...
Szóvá is tettem az egyik megbeszélésen, hogy nem az éjszakás műszak alatt fogok elhízni...
Pozitív viszont, hogy a csillagos égbolt gyönyörű. Az semmi, ami otthon tiszta, fénymentes éjszakákon látszik az égből.
Ellenben miután lemegy a nap, nagyon gyorsan csökken a hőmérséklet. Már ott tartok, hogy esténként két pulcsi és egy melegítő nadrág van a kezeslábas alatt és elcsórtam az egyik szigetlakó téli kabátját. Így éppen csak nem vacogok a hidegtől, de kellemesnek azért nem mondanám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése