2020. december 24., csütörtök

168-169 - Száz-hatvannyolc és hatvankilencedik nap - Szenteste

Tegnap megint katasztrófa volt az internet minősége ezért elengedtem a bejegyzés megírását. Arról akartam írni egyébként, hogy érdekes itt ez a karácsony dolog. Egyrészt ugye se a Muszlimok, se az Ortodoxok nem ünneplik a karácsonyt ezért nincs nagy felhajtás az országban. Az újév is szeptemberre esik ezért itt egyik nap sem "pirosbetűs" ünnep. Csak simán egy egyszerű hónap, mindenféle sallang nélkül. Az nagyon tetszik, hogy nem szól karácsonyi zene. :D Otthon az ember idegeire tud menni a dolog... Plusz verőfényes napsütés és 25 °C van, ami szintén nem nagyon hajaz az otthoni időjárásra.

A Kenyaiak viszont Keresztények így náluk van karácsony. Csak velünk ellentétben nem 24-én, hanem 25-én ünnepelnek.

Ennek megfelelően a táborban is lesz némi ünneplés, egy extra hússütés. :D

(mikor megkérdeztem, hogy miért raktak ki 2 egyforma plakátot egymás mellé, az volt a válasz, hogy így többen el tudják olvasni... :D Nem kérdezősködtem tovább... )

Van egy aprócska karácsonyfánk is:

Adós vagyok még két izlandi csibésszel. 23-án érkezik Ketkrókur, a kampókezű. Kettőt lehet találgatni, hogy mire használja a kampót. Úgy bizony, húst lop vele... :D  Az utolsó csibész pedig Kertasníkir, aki a gyerekektől lopja el a gyertyákat. Régebben a gyertyák faggyúból készültek így gyakorlatilag "ehetőek" voltak, így ez a csibész is az ételtolvaj kategóriába tartozik! :D :D :D 


Továbbá, az fúrási iparban bevett gyakorlat, hogy a csőfejre szerelt dolgokat karácsonyfának nevezik, így kis túlzással itt van az én karácsonyfám:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése