143 - Száz-negyvenharmadik nap - Árvíz

Kezdődnek azért a félreértések.  A tartályokat teszteltük ma éppen és kértem, hogy az egyik tartály ürítsék ki teljesen. Korábban nem sikerült teljesen szeparálni a tartályokat egymástól, hiába voltak elzárva a szelepek, mégis volt folyadékáramlás a tartályok között. Így a tiszta vizes tartály egy idő után iszapos lett, az iszap meg folyamatosan hígult. Szóval most kértem, hogy teszteljük, sikerült-e a javítás.

Megegyeztünk, hogy ha marad egy kis víz a tartály alján, azt arra használják, hogy egy végiglocsolják a fúráspontot, mert kezd minden nagyon száraz lenni és hatalmas a por.

Nos, arra nem gondoltam, hogy náluk ez azt jelenti, hogy beindítják az egyik nagy iszapszivattyút és teljes lendülettel kiürítik a tartályt ( a szivattyú képes 350 bar nyomásra és 4000 l/perc térfogatáramra).

Meg is lett az eredménye:

A sors fintora, hogy kb. 1 órával később eleredt az eső! :D

Annyira talán nem látszik a képen, hogy itt éppen szakad az eső, de errefelé ilyenek a záporok. Az ég kék, és közben szakad:

A tegnapi delikvens most már közlekedési bójának szólít. Megjegyeztem neki, hogy a Pétert rövidebb kimondani, mint azt, hogy közlekedési bója. Azt válaszolta rá, hogy viszont korántsem annyira sértő így marad a bója megnevezésnél. Végre! Az első ember akinek cinikus és fekete (no pun intended) humora van itt! :D