141 - Száz-negyvenegyedik nap - Helyi erők

 A szakácsok ma újfajta süteménnyel leptek meg minket a délelőtti kávéhoz.

Nem tudom mi lehetett az, mert tuti nem lekvár volt, mivel az itt nincs (ahogy sajt sem, de azt kevésbé bánom...). Szerintem valami olvasztott cukor némi színezékkel.

A táborban építettek egy kiskertet, de itt valami nagyon fordítva működik, ha a kertben lévő növények szárazak, a kövek közé ültetett virág pedig hozza az új leveleket...

Az Etióp hatóságok előírták a kenyaiaknak, hogy lehetőleg minél több helyi embert kell foglalkoztatni. Olyannyira, hogy a fúráson is kénytelenek helyieket alkalmazni. És mivel még mindig sziget üzemmódban működünk (se ki, se be senki karantén és teszt nélkül), így ők is velünk laknak. Emiatt új táblákat is kellett kitenni az étkezőbe, a kézmosóhoz:

(angolul nem beszélőknek: ne mosd bele az arcod és ne köpj bele)

Biztató....