A mai napi bejegyzést Ádám László kollégámnak ajánlom!
Tegnap mikor lementem az étterembe vacsorázni, meglepő felfedezést tettem. Van az étlapon magyar leves! :D
Általában alapból átugrom az éttermek leves kínálatát, de úgy voltam vele, hogy viszonylag régen ettem levest, most már jól esne egy. Amikor megtaláltam az étlapon leesett az állam. Nyilván determinálta a rendelésem, bár az megijesztett egy kicsit, hogy a pincér lányka felhúzott szemöldökkel kérdezte, hogy biztos vagyok-e benne, hogy azt akarom rendelni. Holtbiztos voltam. :)
Nos, ezt kaptam:
Valami gulyás félére számítottam, de nem jött be. Ízre olyan volt, mint egy korrekt pörkölt, de félúton volt a leves és a főzelék között. És olyan csípős volt, hogy azt hittem besz*rok. Azt hiszem kijelenthetem, hogy félig megfelelt a magyar konyha ízlésvilágának. :D És ezek után mondja azt bárki, hogy nem világnép a magyar! :D
A mai napi bejegyzés címét egy könyv adta, George Orwell - Hódolat Katalóniának című műve. A könyvet Lacitól kaptam még az utazás előtt. Engedjétek meg, hogy idézzek belőle:
"Nincs az a külföldi, aki ne volna kénytelen megtanulni a "manana" szót. Holnapot jelent (szó szerint "reggelt"). Hacsak lehetséges, amit ma megtehetnének, azt mananára halasztják. Olyan hírhedt szokás, hogy maguk a spanyolok is tréfálkoznak rajta. Spanyolországban az étkezéstől az ütközetig semmi sem a kitűzött időben történik. Általában később, de olykor-olykor - nehogy legalább a késésre számítani lehessen - előbb. Ha a vonatnak nyolckor kellene indulnia, valamikor kilenc és tíz között indul el, illetve hetenként egyszer, csak mert a mozdonyvezető szeszélye úgy tartja, már fél hétkor."
Mivel Etiópiában nem létezik az általunk ismert tömegközlekedés, így nem lehet a fenti idézetet szó szerint adaptálni az országra (ellenben emlékszem, hogy gyerekkoromban az alsózsolcai távolsági busz felettébb hasonló logika szerint közlekedett...). Ellenben a városnevek és azok kitáblázottságára már annál könnyebben.
Reggel Addis Abebába kellett utaznom egy megbeszélésre, így volt időm a táblákat nézegetni útközben.
Már korábban észrevettem, hogy a google térkép szerint Addis és Adama között helyezkedik el Debre Zeyit település. Csodálkoztam, hogy a táblákon viszont mindenhol Bishoftu szerepel nagyjából azon a helyen, ahol Debre Zeyit-nek kellene lennie. Kérdeztem a sofőrt, hogy miért van ez így. A válasz egyszerű. Mivel Oromiában vagyunk, Bishoftu az Oromiai neve a településnek és az van kitáblázva. Aki csak amhara nyelvet beszéli (az ország hivatalos nyelvét), az igazából tévedjen el nyugodtan. :D
Ennél is érdekesebb példa Awash (vagy Avas, vagy Awaash, esetleg Hawaaash - mindegyiket láttam már...). Mindig is csodálkoztam, hogy hazafelé menet átmegyünk Awash településen, majd 20 km-el később van egy tábla, hogy Awash balra. Nos, Awash az valójában egy folyó. És 3 települést is Awashnak hívnak:
- Awash Sebat
- Awash Melkasa
- Awash Merka
És hogy az egyszerű halandó végképp eltévedjen, a táblákon, csak annyi szerepel, hogy Awash.
Manana... :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése