Tegnap ott hagytam abba, hogy a Bécsi reptéren üldögéltem és vártam a gépem.
Annak ellenére, hogy nem volt valami nagy forgalom, a gép másfél órát késett. Úgy látszik ez valami utasoktól független dolog lehet. :D
Kiderült, hogy ez valami gyűjtő járat, mert Genfből indult és Bécsen keresztül érte el Addis-t.
Összesen 10-en voltunk a gépen. Sokat nem szórakoztak egyébként, fogták és betereltek a Business Class-ra, szóval fejedelmi helyem volt. (azért az indulás előtti napon kaptam egy levelet az Ethiopian Airlines-tól, hogy nagyon sok pénzért átválthatom a jegyem Business Class-ra. :D Még jó, hogy nem tettem...)
Egy svájci lelkész ült mellettem, aki Tanzániába utazott. Valami hittérítő lehetett, mert elég hevesen nyilatkozott arról, hogy nagyon sok a bálványimádó arrafelé. Érdekes volt a hozzáállása, ezért sokat nem beszélgettem vele.
Reggel végül itteni idő szerint 7-kor landoltam. A reptérről kijutni hosszadalmas procedúra lett. 5 ellenőrző ponton kellett keresztül mennem, ahol minden egyes alkalommal megmérték, hogy van-e lázam, van-e hotel foglalásom, ahol a kötelező 2 hetes karantént tölteni fogom, útlevél, vízum stb...
Harmadik alkalommal járok itt, de az országba való belépés eddig minden esetben merőben más volt. Kíváncsi vagyok legközelebb milyen mókát eszelnek ki majd a helyi hatóságok. :)
Miután sikeresen keresztülvergődtem mindenféle ellenőrzésen már csak el kellett jutnom a hotelbe. Induláskor megerősítették, hogy persze, személyre szabottan fognak várni a reptéren a hotel kisbuszával, ami pillanatok alatt a hotelbe transzportál.
Ehhez képest be kellett állni a 6. ellenőrző ponthoz a sorba. Elkérték a hotel foglalást és az útlevelemet, hogy még egyszer ellenőrizzék, hogy valóban van-e hotel foglalásom. Majd miután ez megvolt, következett a személyre szabott rész. Egy bácsi ordibálta a nevem, visszaadta a papírjaimat és mondta, hogy üljek oda a katonák mellé az ajtóba, nemsokára jön a busz.
A busz két és fél óra múlva jött. A hotel 300 méterre van a reptértől, szóval 2 perc alatt meg is tettük a távot.
A becsekkolás már eseménytelenül zajlott, bár ekkorra már eléggé fáradt voltam.
Mivel most 2 hétig be leszek zárva a szobámba, valószínűleg kevés dolog fog történni velem. Hogy legyen mit mesélnem az elkövetkező napokban is, most zárom soraimat, a szobáról, az itteni viszonyokról majd ezután írok.
Jó reggelt Petikém! Ha nehezen is, de eljutottál a szálláshelyre /karanténba/.
VálaszTörlésTegnap este kicsit tájékozódtam az etióp helyzetről és olvastam, hogy ki vannak jelölve bizonyos szállodák a karantén helyszínéül. Biztosan nem lesz könnyű ez a két hét, de talán lesz munkád és azzal elfoglalod majd magad. Vigyázz magadra, puszillak!