2020. június 25., csütörtök

039 - Harminckilencedik nap - Még mindig bezárva

Nos, még mindig be vagyok zárva. Hiába jelent meg hétfőn hivatalosan a kormányrendelet, hogy 1 hétre csökken a karantén ideje, amolyan jó Etióp szokás szerint kifelejtettek belőle dolgokat. Például azt, hogy azokra vonatkozik-e akik a megjelenésekor már karanténban voltak. És így nyilván a hotel sem enged  el minket, nehogy őt vonják felelősségre. A tesztjeink eredménye még mindig nem érkezett meg.
Ma délután Yitem és Darrell személyesen jöttek el a hotelbe a vezetőséggel tárgyalni arról, hogy akkor hol is vannak a teszteredmények és mikor akarnak kiengedni innen minket. 

Jó fejek voltak, miután végeztek, körbejárták az épületet és integettek mindenkinek, kitartást kívánva.


Azt tanultam a helyi iroda alkalmazottaitól, hogy az a mondás lengedezik közöttük: "Assume nothing" Teljesen egyet tudok érteni vele. :D

Arról, hogy hogyan is mennek itt a dolgok: 4 hónapja, március elején kifogytunk a cementből. Rendelni kellett, meg is történt, ki lett fizetve, hajrá. Ezek után a szállító eltűnt. Nem lehetett elérni se telefonon, se e-mailben. Közben felvettük a kapcsolatot a gyártó egy másik szállítójával. Nagy nehezen kiderült, hogy a kocsit megpakolták, csak nem azzal a fajta cementtel amit mi rendeltünk. Ezért nem jöhetett ki a telephelyről, ott áll már 2 hete. (3.5 hónap alatt sikerült rossz cementet felpakolni, és most 2 hete ott áll, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne).

Szóval most az embereinknek személyesen kell menniük a cementgyár ügyvezetőjéhez, hogy megtudjuk, miért nem lehet lepakolni a kocsit és megfelelő cementet felpakolni és végre elindítani a teherautót.

"This is  Africa" 👏

A mai nap másik nagy eseménye, hogy kicserélték a szemben lévő házon az óriásplakátot. :D



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése