176-177 - Száz-hetvenhat és száz-hetvenhetedik nap - BÚÉK

A tegnapi nap kaotikusra sikeredett, ezért írok csak most. 

Íme a tegnap bejárt útvonal:

Szóval, úgy indult, hogy 30-án, délután 3-kor tesztelés volt a táborban. Mivel éjszakás vagyok, fel kellett kelnem az "éjszakám" közepén a mintavételhez. Ezután már nem nagyon tudtam visszaaludni így inkább felmentem a fúráspontra. Ott lehúztam az egész éjszakás műszakot, majd 31-én reggel 5-kor indultunk a fővárosba vízumot szerezni. Ugye a múltkor nem sikerült meghosszabbítani, így most már egy lejárt vízummal mentem szerezni valami kilépő papírt. A repülőjegyet direkt úgy vettem, hogy legyen 2 nap ügyintézési idő, mert legutóbb is annyi kellett hozzá. 

Szóval reggel felkerekedtünk és a legnagyobb dugó közepén elvergődtünk a bevándorlási hivatalhoz (kék vonal).

Ott közölték, hogy most már 3 nap az ügyintézési idő. Eh???? Szóval, mentő megoldásként lecsattogtunk a másik bevándorlási hivatalhoz (igen, kettő van az egyszerűség kedvéért). Itt meg kellett vesztegetni a biztonsági őrt, hogy egyáltalán beengedjen minket ügyet intézni. Ide oda rohangáltunk a hivatalok között, küldözgettek minket egyik pontról a másikra. Végül kinyögték, hogy az egyik papír nem megfelelő, mert vízum hosszabbítást kér a cég nekem pedig már kilépő vízumra van szükségem. Így gyorsan lerobogtunk az itteni irodába (zöld vonal), csináltunk egy kilépő vízumos papírt, került rá pecsét is. Gyorsan vissza az első helyre (sárga vonal). Ott mondták, hogy még mindig 3 nap az ügyintézés, nem csinálnak soron kívüli eljárást. Végül addig erősködtünk, hogy a biztonsági őr dobott ki minket. 

Irány a 2. hivatal megint (lila vonal). Mivel csütörtök volt, ha nem sikerül elintézni a vízumot, akkor egész hétvégére a fővárosban ragadok és csak valamikor január  6-7 körül tudnék hazamenni, amit nyilván nem szerettem volna. Szóval a másik hivatalban már majdnem munkaidő vége volt (délután kettő!?) így már csak kevés embert találtunk a helyén. Végül megígérték, hogy holnap lesz valami, csak menjünk vissza délelőtt. Kicsit csalódottan, de annál inkább fáradtan mentünk vissza az irodába (türkiz vonal). Ekkor már több mint 24 órája voltam ébren, így csak felmentem az apartmanba az irodából és átaludtam az egész újév mizériát (itt egyébként sem most van, hanem szeptemberben).

Ma reggel pedig felmentünk megint a 2. helyre és kaptam egy aláírást az útlevelem másolatára, hogy hazamehetek. Fizetek majd még 75 dollár büntetést a reptéren, de igazából ennyi. Mehetek haza! :D :D :D

Attól függetlenül, hogy a helyiek nem ünneplik a szilvesztert, az ügyvezető egy angol fazon, így ma este lesz egy újévi vacsora. Mivel még itt töltöm a napot, a gépem csak szombaton, hajnali 1-kor indul, meghívtak engem is. Figyelmes dolog a részükről, nagy jól esik. Szóval elmentem inget vásárolni, mert leginkább csak az utazáshoz használt pulcsi, mackónadrág kombó van nálam, ami nem nagyon illik a Hyatt Regency Hotel éttermének eleganciájához.

Ezt sikerült venni:

Életem legdrágább inge. 20.000 ft-ba került és még nem is teljesen pamut, hanem 30% műanyag. Mindegy, már hozzászoktam, hogy ha egyedül megyek itt vásárolni, akkor rákerül az árra a "White Man Tax". Ez van..

Szóval, most várom a vacsorát, onnan pedig megyek a reptérre. Majd holnap beszámolok az utazásról. Megint Isztambulon keresztül megyek hazafelé. Szóval, Malév szignál: