A harmadik próbálkozás végül sikerrel járt. A gépnek sikerült viszonylag időben felszállnia. Annak ellenére, hogy legalább 3 gép utasait szállította egyben, nem volt igazán tele. Mellettem szerencsére senki sem ült, így a 3 ülésen elfeküdve még viszonylagos kényelemben aludni is tudtam valamennyit.
Reggel meg is érkeztünk a Bole reptérre.
Korábban már írtam, hogy a helyiek mindig új mókát eszelnek ki az országba való belépésre. Most sem volt ez másképpen. Szerencsére most pozitív irányba változott, legalábbis az én szempontomból. 2 napja a hatóságok leálltak a reptéren való teszteléssel. Így most csak egy papírt kellett kitöltenem, hogy hova megyek és már szabad is voltam. Némi fennakadást okozott, hogy a sorozatos járattörlések miatt kis híján lejárt az otthon elvégzett tesztem érvényessége. Végül sikerült megegyeznünk az ellenőrzést végző lánykával, hogy még kereken 4 óráig érvényes, így beléphetek az országba. Utána az okozott fennakadást, hogy az eredménylap szövegezése csak azt mondja, hogy "Nem található RNS a mintában". Ami azt jelenti, hogy negatív, de szegény korlátolt reptéri betanított munkásnak azt kell ellenőriznie, hogy negatív legyen a teszt. És hát nincs ráírva, hogy negatív. Szóval kétségbeesetten keresni kezdte a főnökét és végül egy 3 fős konzílium megállapította, hogy ez valóban egy negatív tesz. :D :D :D
Mindezek ellenére még így is rekordidő alatt (40 perc) kijutottam a reptérről. Az ideiglenes apartmanban sikerült aludnom egy órát, mielőtt jöttek volna mintát venni. Most a mintavétel másként zajlott mint legutóbb, de nem volt kellemesebb. Akkor mindenféle figyelmeztetés nélkül az agyamig küldte fel a mintavevő pálcikát a delikvens. Most egy akkora átmérőjű pálcával jelent meg, mintha legalább 3 nagyobbfajta fültisztító pálcika lenne összekötve. Gyanakodva nézegettem, hogy ez biztosan a garathoz kell, a szájon át történő mintavételhez. Nos, nem. A hapsi fogta, és felküldte ezt is az orromba. Olyan volt, mintha izzó piszkavasat dugtak volna bele. Rögtön könnybe lábadt a szemem és megint nem tudtam megszólalni pár percig...
Nem hinném, hogy jót tesz ez a konstans pálcikák dugdosása oda, ahová valójában nem kellene, mert egyre érzékenyebben érint. Az orrom és a garatom most már folyamatosan fáj.
Mintavétel után autóba pattantunk és megcéloztuk a fúráspontot. Mivel a tesztek eredményére várnunk kell, most el vagyunk különítve. Csak a saját alvókonténerünk és a supervisor konténer között mozoghatunk. Az ételt is hozzák, itt kell elfogyasztanunk, nem mehetünk az ebédlőbe.
Az esti megbeszélés így zajlott:
A konténer két oldala közötti zuhanyzó ki lett nevezve demilitarizált zónának, ahol nincs átjárás, de így 2 méteres távolságból beszélgetve meg tudtuk tartani a megbeszélést. :D
Szóval jelenleg így állunk. Pénzfeldobással döntöttük el, hogy ki melyik műszakot fogja vinni és megnyertem az első 2 hétre az éjszakást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése